takarekoskodj

Borús fogyasztói helyzetképet mutat egy közelmúltban publikált európai felmérés - különösen a magyar családok állnak rosszul. Az évek óta húzódó gazdasági válság okozta nehézségek és a továbbra is pesszimista várakozások újraírják korábban jól megszokott családi vagy egyéni fogyasztói reflexeinket: csak arra áldozunk, amire muszáj, és egyre több alternatív eszközt veszünk igénybe, hogy korábban megszokott igényeinket kielégítsük. Ugyanakkor új, ésszerű, hatékonynak tűnő fogyasztói szokások, takarékos módszerek is megjelennek hétköznapjainkban, amely egyáltalán nem biztos, hogy baj. Ennyi pozitívuma legalább legyen a recessziónak…

A fogyasztók érzik, hogy a helyzet rossz, és tudomásul vették, hogy ez egy darabig így is marad - talán ez a legfőbb tanulsága egy közelmúltban, 12 európai országban elvégzett fogyasztói felmérésnek. Az évente kiadott kutatás szerint a nemzetközi fogyasztói közérzet újabb mélypontját érte el: a vizsgált európai országok közül Magyarország a sereghajtók között foglal helyet, hazánknál csak két, nehéz gazdasági helyzetben levő mediterrán állam, Spanyolország és Portugália fogyasztói borúlátóbbak.

Hiszem, ha látom

A magyar fogyasztók tudatosan próbálnak alkalmazkodni a válsághoz, ez bizonyos értékbeli átrendeződést jelent. Ésszerűbben fogyasztunk, megpróbáljuk (vagy legalábbis szeretnénk) növelni megtakarításainkat. Kialakultak a szelektív bevásárlólisták, kétszer is meggondoljuk, mit veszünk meg, az alacsony árat keressük, de a minőséget is szem előtt tartjuk (a magyar fogyasztók 73 százaléka inkább kevesebb, de jobb minőségű terméket vásárol). Egyértelmű trend a saját márkás termékek, a diszkontok előretörése. A magyar családok fele csökkentette kiadásait bútorra, lakberendezésre, de az utazás, a sport is egyfajta luxuskiadássá vált.

Saját kezűleg

A felmérés kimutatott egy új típusú fogyasztói trendet Magyarországon és Európában egyaránt: az internet és a közösségi oldalak hatására másképpen vásárolunk, másképen spórolunk, mint korábban. Egyre többet adunk például az interneten megtalált ismeretlenek véleményére, adott esetben a márkák marketinghadjáratával, a boltosok véleményével szemben is. A "csináld magad" mozgalom a net segítségével rohamosan terjed: egyre ritkábban hívunk szerelőt, szakértőt, inkább az online fórumok által nyújtott megoldásokat vesszük igénybe, és saját magunk oldjuk meg a felmerült problémákat.

Közös lónak...

Egyre inkább használjuk a szabad kapacitásokat (például használt, felújított bútorokat vásárolunk, ruhaneműt turkálókból szerzünk be – erről nem olyan régen már írtam), ide tartozik a pár hete megemlített telekocsi-rendszer igénybevétele, de ide tartozik a közösségi szálláskereső szolgáltatás, a couchsurfing-hálózatba való belépés, amelyekről szintén írtam korábban, de egyre gyakrabban csereberélünk (nem csak tárgyakat, hanem szabad kapacitásokat, munkaerőt, munkaidőt). A közösségi vásárlás is ebbe a körbe sorolható, nem csak a kuponos/bónuszos cégek eszközeivel, hanem önszerveződő közösségeken (például a rokonok együtt olcsóbban vásárolnak zöldségeket, vagy a szomszédok közösen vásárolnak egy jó fűnyírót). Az ár-összehasonlító oldalak szerepe is egyre fontosabb: a vásárló sok esetben már nem csak otthon, hanem az üzletben, okostelefonja segítségével hasonlítja össze az árakat, és így az olcsóbb terméket választja. Természetesen megállíthatatlanul tör előre az internetes vásárlás is - ez pedig látványosan növeli a webáruházak forgalmát is. Az online élelmiszer-diszkontokkal hamarosan külőn írásban foglalkozom majd.

Lomtalanítás

Reneszánszát éli a használtcikk-kereskedelem: tízből nyolc magyar fogyasztó tervez használt terméket vásárolni a következő hónapokban. Új trend a "vissza a gyökerekhez": a vásárlók egyre jobban értékelik a manufaktúrákat, a kisiparosokat, a kézműves piacokat. (Ezzel az újraéledő retró-kultúrával, az ócskapiacok reneszánszával is foglalkoztam egy márciusi írásomban, hamarosan szeretnék a garázsvásárok divatjárólis írni egy összefoglalót.) Jobban megbízunk azokban a termékekben, amelyekről tudjuk, látjuk, hogy ki készíti, ez pedig segíti a fiatal dizájnerek, iparművészek, városi iparosok, szolgáltatók válság-túlélését, sőt megerősödését.

Összefoglalva: a gazdasági válság nem jó, de tudatos fogyasztóvá nevel, erősíti az ésszerű megoldásokat, piacra segít ilyen igényeket kiszolgáló vállalkozásokat, támogatja a kölcsönös előnyök kihasználására szerveződő közösségek egymásra találását. Ennyi örömünk azért legyen…

Kriaszter Attila